„Számos technika lehet segítségünkre, ám mindenkinél más hozza el a várt megkönnyebbülést…”

Modern kori betegségünk – a stressz

A XXI. század egyik legnagyobb népbetegsége a stressz – számos probléma okozója. A mindennapos feszültség akár az egészségünkre is kihathat, ezért fontos, hogy a megfelelő módon kezeljük. Vajon mi változott nagyszüleink életéhez képest? Miért vagyunk ingerlékenyebbek, és milyen megoldásokat javasol nekünk Faragó Ágnes, klinikai szakpszichológus.

- Mit jelent a stressz? Van definíciója? Érthet mást alatta a hétköznapi ember, mint a pszichológus?
- A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, amely akár komoly egészségkárosodást is eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenálló-képességét. Ma már tehát a hétköznapi ember és a pszichológus is nagyjából ez utóbbit érti alatta.

- Régen miért kezeltük jobban a stresszt?
- Úgy gondolom, hogy ez a jelenség többrétű. Egyrészt az életformából adódóan kevesebb stressz forrással kellett megküzdeni a mindennapok során. Példaként vehetjük a munkanélküliséget: szüleink, nagyszüleink idejében ez szinte nem is létezett, mint fogalom. Ugyanígy említhetnénk a különböző hitelek okozta anyagi leterheltséget vagy éppen a válások megszaporodását. Utóbbi persze nem azt jelenti, hogy évtizedekkel korábban mindenki jobb házasságban élt, hanem a nők nem tudtak anyagilag függetlenné válni, így a válás sem merült fel, mint megoldási mód. Természetesen számtalan egyéb jelenséget is említhetnénk. Másrészt azonban úgy gondolom, hogy elődeink életében is voltak stresszt okozó tényezők, csak akkoriban ezekről és a következményekről még keveset tudtunk.

- Amennyiben ezekkel a problémákkal tisztában vagyunk, alapvetően tudjuk, mi okozza a stresszt. Mégis miért vagyunk ingerlékenyebbek? Mik a valódi stresszfaktorok az életünkben?
- A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. A legfontosabb tényező ebből a szempontból talán az adott személy stressztűrő, megküzdési képessége. Saját magunk is számtalan példát láthatunk erre környezetünkben, hogy akár egy „ugyanolyan” életeseményre mennyire különbözőképpen reagálhatunk, azt alapjaiban máshogy értelmezzük, amely meghatározza hozzáállásunkat is. Vegyünk egy konkrét példát: valaki elveszíti az állását. Az, hogy ki miként értelmezi ezt az eseményt, sokféle lehet: mi lesz most velünk, mi lesz a családdal, hogy fogunk megélni ezentúl? De lehet pont az ellenkezője is, ha valaki úgy dönt, itt az idő új lehetőségeket keresni, más területeket megismerni. Érthetően az adott személy életkörülményei, kapcsolati hálója nagyban befolyásolja, miként tud reagálni egy helyzetre, azonban alap beállítódásunk még inkább fontos. Ezáltal teljesen egyéni lehet, hogy ki mit él meg stressznek. Van, akinek már a családi nyaralás és a vele járó szervezés is stressz, másra pedig pont lelkesítő eseményként hat.

- Stressz érhet minket a munkahelyünkön, a nyaraláson – tapasztalatai szerint hol ér minket a legtöbb stressz?
- Leggyakrabban az emberek a munkahelyi, anyagi körülményeket, illetve a magánéleti válságokat szokták kiemelni, mint számukra a legtöbb nehézséget okozó szituációkat.

- Gyakran hangoztatjuk, hogy „otthon sincs megállás”, ott is ér minket stressz. Miért érezzük úgy, hogy nem tudjuk kipihenni magunkat otthon sem?
- Nem mondhatjuk, hogy otthon nem tudjuk magunkat kipihenni, hiszen nagyrészt ebben a környezetben kell megtalálnunk a mindennapi pihentető, stresszkezelő formákat, a feltöltődést. Nem egészséges, ha a munkahelyen vagy az utcán minket körülvevő stresszt hazavisszük, mégis gyakran ezt tesszük. A társadalmi nyomás otthon is érezteti hatását: már nem elég a „boldog és szerető család”, a lakhelyünket is fent kell tartanunk, fizetnünk kell a rezsit, félünk az egyre mindennaposabb betörésektől, izgulunk családtagjainkért. Ilyenkor a környezetváltozás, az új ingerek, az élmények, a feszítő problémahelyzettől való átmeneti eltávolodás (pl. utazás) segítséget adhat.

- A stressz milyen hatással van a teljesítményre?
- A leggyakrabban hátráltatja azt, hiszen koncentrációnk romlik, figyelmünk megoszlik, egy-egy problémán többet rágódunk, mint a megoldásán. Vannak olyan pácienseim, akik stresszes szituációban egyáltalán nem tudnak munkához látni. Messzebbről nézve ez az egész csapat munkamorálját is ronthatja. Kis számban vannak azonban olyanok, akikre a stressz pont ösztönzőleg hat, ők például csak akkor tudnak igazán belelendülni a munkába, ha már tudják, hogy szorít a határidő.

- A munkahelyünkön számos stresszfaktor vesz minket körbe. A munkatársak, felettesek vagy inkább a feladatok terhelnek le minket?
- Egyértelműen mindkettő. Ugyanúgy stresszt okozhat a munkahelyi konfliktus a főnökünkkel, kollégánkkal, mint éppen a túlterheltség vagy a tisztázatlan elvárások sora. Fontos, hogy minél jobban törekedjünk ezeknek a problémáknak a megoldására. Számos lehetősünk van: nyugodt lelkiállapotban megbeszélhetjük a problémánkat a kollégákkal, más, akár súlyosabb probléma esetén szakemberhez (klinikai pszichológushoz) is fordulhatunk. Feladatkörünket bátran változtassuk meg, beszéljük át a feletteseinkkel, hiszen ha az alkalmazott produktívabb, akkor a cég is az.

- A stressz egészségügyi problémákat is okozhat. Ön munkája során milyen panaszokkal és tünetekkel találkozott?
- Ez mindig nagymértékben függ az adott személy lelki és fizikai alkatától. A leggyakoribb problémák általában a fájdalom a test különböző pontjain (fej, gyomor), az alvási- és az étkezési zavarok, a vérnyomás- és különböző érrendszeri problémák, autoimmun betegségek, kimerültség, kedvetlenség, lehangoltság és különböző hangulati zavarok. A sornak azonban itt még nincs vége – a stressz komoly problémákat okozhat, ezért meg kell tanulnunk kezelni.

- Milyen naprakész trükkök vannak a stressz kezelésére?
- Számos technika lehet segítségünkre, ám mindenkinél más hozza el a várt megkönnyebbülést, kikapcsolódást. A sport, kötögetés, zenehallgatás, elvonulás, olvasás, a társasági élet mind ilyen. Magam is tartok stresszkezelő tréningeket, ahol csoportosan, egymást segítve találjuk meg a legjobb megoldást mindenki számára. Fontos, hogy a stresszkezelő technikákat megtaláljuk és „gyakoroljuk” az életben is. A teljes kikapcsolódásra nincs általános recept.

- Ilyen lehet a stresszlabda, a rágózás és a többi pótcselekvés. Ezek a módszerek hosszútávon is működhetnek?
- Ezek csupán átmenetileg csökkentik a feszültséget. Alapvetően a stresszforrás megszűntetése vagy mérséklése a cél, amennyiben ez nem lehetséges, akkor hozzáállásunk megváltoztatása, hatékony stresszkezelő technikák elsajátítása hozhat tartós megoldást.

- Mi lehet, van-e legjobb hosszú távú megoldás?
- Fontos hangsúlyozni, hogy miután felismerjük, mennyire vagyunk stresszesek, mindenkinek meg kell találnia a legjobban hasznosítható módozatokat. Általánosságban azonban elmondható, hogy pl. a relaxáció, a rendszeres sport, a kikapcsolódásra szánt idő betartása, attitűdünk, szemléletünk tudatos változtatása – akár szakember segítségével – tartós megoldást jelenthet.

Gyakran fáj a feje? Úgy érzi nyomott, alig bírja erővel? Ezek a stressz leggyakoribb jelei – jelentkezzen és vegyen részt STRESSZKEZELŐ TRÉNINGÜNKÖN, melyen a menedzserek életére jellemző, és a hétköznapi – háztartással és családdal kapcsolatos problémákra is megoldást találunk!

Faragó Ágnes